- Dr.Eduard Schmidt-Focke neve minden diszkoszhal tartó és tenyésztő számára egyaránt ismert. Az általa írt könyv: „Tapasztalataim a diszkosz halakkal” saját tapasztalatainak összegzése. Ő ma különösen az érdekes vadon fogott diszkosz halak tartásával foglalkozik. Célja ezeknek a vadon fogott halaknak az alkalmi tenyésztése is. Így sikerült neki most ezeket a csodálatos vörös-barna diszkosz halakat tenyészteni. Ehhez a sikeres tenyésztéshez tartozó beszámolót most itt olvashatják.
A 60-as évek elején kaptam meg az első vörös kis diszkoszokat Szingapúrból. 10 hét után elvesztették a színüket és barna diszkoszok lettek. Nem veszélytelen színező anyagokkal vörösre voltak színezve. Kb.20 évvel ezelőtt H.Bleher egy vörös, vadon fogott nőstényt hozott magával, amelyet állítása szerint a Rio Ica-ból fogtak ki. Az egészséges állat megtartotta a színét és H.Mayland elkészítette az első jó felvételt és sok újságban nyilvánosságra hozta. Mivel nekem nem volt hozzá passzoló hím állatom, összepárosítottam a vörös nőstény diszkoszt egy a Rio Purus-ból származó türkizcsíkos hímmel, amelynek barna-vörös testszíne volt. A beltenyésztés és a kiválasztás által a negyedik ill. az ötödik generációig ezek a halak vörös alappal és zöld hosszanti csíkokkal keveredtek. A hobbitartók elnevezték ezt a színvariánst vörös-türkiz diszkosznak. Ez a színkombináció nagyon tetszetős volt és gyorsan elterjedt a diszkosz kedvelők között. Hiába próbáltam éveken keresztül megint vörös diszkoszokat a Rio Ica-ból beszerezni, sajnos nem sikerült. Szeretném a diszkoszok natúrszínét megtartani és lehetőség szerint kerülök minden keresztezést, ami most minden országban olyan nagy divat. Különösen a zöld színű diszkoszok keverednek más színekkel. 4 évvel ezelőtt a kereskedők ismét küldtek nekem vörös diszkoszt. A fogás helyéről semmilyen felvilágosítást nem adtak. A halbefogók és a kereskedők is gyakran titokban tartják a fogás helyszínét. Véleményem szerint a jelekből ítélve ezek a halak csak a Rio Ica-ból származhattak. Ezek az első halak nagyon megsérültek a szállítás közben, betegen és éhezve érkeztek meg. Nem tudtam megmenteni őket. A második szállítmányban még lyukak is voltak a fejrészen.
Csaknem két év legjobb tartás után sikerült leikráztatni őket. Minden ikra megtermékenyítetlen volt. A másodok ikrázásnál 6 ikra volt megtermékenyítve. A kishalakat tojásporral és virágpor hozzáadásával mesterségesen neveltem fel. A kishalak közül négyet sikerült megmentenem. Kettő közülük láthatóan vörös volt, még intenzívebb vörös, mint a vadon fogottak színe. Egy diszkosznak vörös-barna színe volt és a negyedik egy barna diszkosz volt, amelyik csak a hátúszóján mutatott egy kis vörös színt. Mind a négy hal ugyanolyan körülmények között lett felnevelve. A vadon fogottaktól nem lehet elvárni, hogy tisztán tovább öröklődnek. A vörös és barna diszkoszokra való szétszakítás azonban azt mutatja, hogy a vörös szín öröklődik. Hogy a vörös diszkosz a vörös színsejtjeit nagyobb mennyiségben birtokolja vagy csak abban a helyzetben van, hogy a sejtjei több karotint tudnak elraktározni, azt nem tudom megmondani. Axelrod professzorral egyetértek abban, hogy a vörös diszkosz a barna diszkosznak csak egy variánsa- Symphysodon aequifasciatus axelrodi-n belül és egyáltalán nem egy esetleges új alfajról van szó .
Említésre méltó még, hogy a négy vadon fogott nőstényből három egy jellegzetes ötödik, fekete közép csíkja van ( manapság rio madeira ica típusú halakként jegyzik ezeket , melyekről S.Focke írt). Valószínűleg örökletes hajlamról van szó, ami inkább a nőstény nemi kromoszómákban rögzül.
Dr. Eduard Schmidt-Focke
(Fordította : Kovácsné Jakab Anikó 2007 11.27)
(Az eredeti cikk a diskus jahrbuch 1992 –es számában található)
- Nagykáta, 2007.11.29 Kovács István
KOVÁCS - DISZKOSZ 
Vélemény, hozzászólás?