1. Kilenc függőleges csík

A Symsodon discus-t minden más haltól jól megkülönbözteti a fajra jellemző formai és egyéb jellegzetességi jegyei.
Az egyik ilyen fő jellegzetességi jegye : a testen vertikálisan végighúzódó 9 db fekete csík vagy sáv.
Vadonbefogott halaknál kivétel nélkül megfigyelhető ez a jellegzetesség, mely a halat oly markáns megjelenésűvé teszi. Régi bélyegeken és ábrázolásokon soha nem
maradhatott el a diszkoszhal eme  „ nélkülözhetetlen tartozéka”. A vadonbefogott halakon a 9 csík nem mindig szabályosan helyezkedik el, némelyik nem húzódik végig a test teljes magasságában  ill. van amelyik elágazik. A vertikális csíkok szabálytalan elhelyezkedését egyesek hibának tekintik, mely az adott hal értékét csökkenti.  .Sokan köztük én is nem értek egyet ezzel az állásponttal, továbbtenyésztéskor nem is szelektálok  ezen kritérium szerint. Állítólag ám ez nem bizonyított a 70-es években befogott halak között sokkal kevesebb szabálytalan csíkozottságú egyedet találtak mint napjainkban. Sokan  a környezetszennyezés számlájára írják, mások a víz paramétereinek megváltozásának a hatására  esküsznek ( erdőirtások stb. ). Én talán azzal értenék egyet, hogy napjainkban többször annyi halat fognak be mint annak idején ill. akkoriban nem is merült fel mint szépséghiba a szabálytalan csíkozás.
Sokan biztosan tudják, hogy a diszkoszhalak  kisebb–nagyobb csapatokban élnek. A csapatban  lévő halak ráadásul  kommunikálni  is tudnak egymással, erre nagyon alkalmasak a hal vertikális csíkjai, mivel képesek  arra, hogy a  fekete tónusok  intenzívebben  látszódjanak vagy éppen  teljesen eltűnjenek, lehetőséget adva  arra, hogy a hal horizontális mintázata és színei  kerüljenek előtérbe.
Természetesen nem csak így kommunikálnak egymással  ( különböző  testtartások és úszómozdulatokkal is  ), de ez az egyik  alapvető.
Egy példa :  Aki tart  vagy tenyészt  diszkoszhalat  biztosan  már megfigyelte , hogy udvarláskor  vagy ikrázás előtt  a halak úszói  un. bekormolódnak  és az 5,6,7,8,9-ik  csíkjai  teljesen  látszódnak  , míg az elsők  nem . Ez is egyfajta  kommunikáció  a két hal között.
Nem  bizonyított  de a függőlegesen futó  csíkok  nagy  szerepet  játszanak  a halak ivadékgondozásában is  , talán  sokan emlékeznek  még  hogy a 90-es években  nagy  problémát  jelentett  a pigeon diszkoszok   tenyésztése  , ugyanis  ez a hibrid faj nem nevelte  vagy csak ritkán az ivadékait  .  A tenyésztők azt hitték  , hogy a szülők  nem termelnek  hámváladékot  ( ami lehet hogy részben igaz is volt  )  de  én azt hiszem hogy a kishalak és a szülők  közti kommunikáció  nem valósult meg, ugyan is  ezeken  a halakon semmilyen vertikális csíkozás  nem figyelhető  meg  ill.  nem képesek  un nevelő szín felvételére !
Egyébként a problémát  sokan úgy oldották meg , és ez  mai napig  bevált  módszer , hogy  az akvárium vizét  szinte annyira lecsökkentik , hogy  a szülők még   éppen  függőlegesen tudjanak  maradni  , így az ivadékok akarva – akaratlanul is  szinte belebotlanak a szülőkbe .
Természetesen  a  tenyészakvárium  ne legyen  a  jól bevált 100-150  literesnél nagyobb.
Sajnos  a mai  tenyésztési  trend  erősen  a  minél színesebb  irányban halad   és ezen halak döntő többsége  az  előzőekben   említett  pigeon  ősöktől  származik.  .
A  pigeon gének  pedig  örökítik ezt a „csíkmentességet”  Néhány  példa  : marlboró red , red melon, red-white , jade  stb.
Sajnos ezeknél a halaknál ha az ember jó megfigyelő érzékelheti a kommunikáció hiányosságát.  Talán egy jó ismerősöm szavai  a  legtalálóbbak ennek megfogalmazására : Gyönyörű látványt nyújt  egy  .csapat  vörösbarna  diszkosz  egy akváriumban  , de ha  ugyan ebbe az akváriumba  beleteszek  10  db pigeon-t akkor  lesz egy  akváriumom 10 db  ide –oda  úszkáló  hallal  akik semmi esetre sem  keltik az emberben  azt a benyomást  ,hogy ezek a halak csapathalak.
Végezetül : tudom nem törhetünk  lándzsát  a csík nélküli  halak  felett  csak azért  mert  nem olyan módon  kommunikálnak egymással mint  vadon élő társaik  , és talán  mondhatom  megfosztva  minket  attól  a látványtól  amely  véleményem szerint  a diszkoszt diszkosszá teszi  ,   felfoghatjuk úgy is  , hogy  egy új faj van kialakulóban  , csak  míg  a  farkasból  több ezer  év  alatt  lett házi  kutya , addig  a diszkoszhalnál  pár  évtized  alatt  megy végbe  ez a változás.

Fentiekben leírtak  csak az én  gondolataimat  tükrözik   , bárkinek  szíve joga    ha ezekkel nem ért  egyet  , vagy  homlokegyenest  más  véleményen van  , de szükségesnek tartom , hogy  a diszkoszhal tenyésztés  és tartás  ne abban az irányban  folytatódjon tovább , melynek a  végeredménye  egy  csíkmentes  hal .  . Maradjon meg  olyannak  ez a hal  amilyen  mindig is  volt  :  kilenc darab  függőleges  csíkkal.