Helló!
Üdvözlök mindenkit a honlapomon!
Kovács István vagyok, 1986 óta tartok és 1992 óta tenyésztek diszkoszhalakat. Az első diszkoszaim türkiz és barna diszkoszok voltak, – abban az időben Magyarországon csak ezek a színvariációk voltak kaphatók. 1994-től aztán megjelentek a Pigeon Blood diszkoszok, majd azok továbbtenyésztett változatai is. És mint mindenki más is, én sem tudtam nyugodni, míg ezeket a halakat is meg nem szereztem, és azután persze sorban az újakat is, mint pl. a Snake Skin, Ghost és a többi fantázianéven futó diszkoszhalat. Ezek szinte kivétel nélkül Ázsiából, Tájföldről importált halak voltak.
Amikor a 90-es években meglátogattam néhány német tenyésztőt, először láttam jó minőségű vadonbefogott vörös-barna halakat, és azok F1-es utántenyésztett változatait. Azóta szinte kizárólag az ilyen színváltozatú diszkoszhalakkal foglakozom. Az elmúlt években sikerült beszereznem E. Schmidt-Focke által tenyésztett F5 Alenquer diszkoszokat, valamint F1 Rio Nahmunda, F2 Rio Madeira diszkoszokat. Ezek a halak vöröses színárnyalatú barna diszkoszhalak, melyek erősen hasonlítanak a vad változatokra.
Az álmom az a jövőre nézve, hogy a fenti halak ivadékaiból, vonaltenyésztéssel és erős válogatással minél szebb formájú és színű halakat tenyésszek ki. Mindezt annak ellenére is, hogy Magyarországon sajnos még kevesen értékelik a természetes színű diszkoszhalakat. Itthon ugyanis inkább a populáris színváltozatok vannak jelen a piacon, mivel ezekből már az 5-6 cm méretű kishalak is atraktív színezetűek (főleg, ha mesterségesen rá is segitenek a színükre), és ettől persze könyebben eladhatóak, nagyobb rájuk a kereslet.
2005-ben sikerült diszkoszhalak szülők nélküli mesterséges felnevelése, mellyel lehetőségem nyílt tenyészetem parazitamentessé tételére. A parazitamentes diszkoszok nem “steril halak”, csak az olyan élősködőktől mentesek, melyek immunrendszerüket állandóan igénybeveszik, ezzel kényszerítve a halakat, hogy energiájuk jelentős részét az ellenük való védekezésre fordítsák.
Célkitűzésemnek továbbra is azt tekintem, hogy a már meglévő stabil vérvonalaimat szelektív vonaltenyésztéssel tovább vigyem, még szebb, még atraktívabb halakat tartahassak, és tenyészthessek, azzal a mindenkori “ars poeticam”-mal, hogy halaim őrizzék meg vadon élő őseik jellegzetes jegyeit
KOVÁCS – DISZKOSZ
KOVÁCS - DISZKOSZ 
Nagyon klassz az a kemény munka amit végzel.Gratulálok
Szia Pisti!
Nagyon egyetértek a célkitűzéseddel. Örülök, hogy rád találtam, nagyon jók a halaid, semmi gond a tartásukkal, sőt, a harmadik ikrázó pár vált ki közülük! Remélem, soha nem hagyod abba a tenyésztést, és mindig fogok találni nálad vad diszkoszokat!
Üdv: Robi
Pisti,
szeretném megkérdezni a véleményedet a következővel kapcsolatban: a diszkoszhal igényei (gondolok itt az extrém magas tartási hőmérsékletre, lágy és savas vízre) sokunknak okoznak tartási nehézséget. A problémát főleg abban látom, hogy Magyarországon túlnyomórészt középkemény-kemény a víz. Egy nagyobb tenyészetnél már igencsak jelentős költségtényező több tízezer liter víz állandó fűtése, lágyítása. Emellett fontos, hogy a halak iránt vevőkereslet is legyen, de részben pont ezek miatt sokan visszariadnak ezeknek a csodálatos halaknak a tartásától. Mi a véleményed, mennyire van értelme szelekciós szemponttá tenni, hogy ezek a halak pár fokkal alacsonyabb hőmérsékleten (25-26 fok) is tarthatók, szaporíthatók legyenek, illetve valamivel keményebb (10-14 nk körül) illetve kevésbé savas, akár semleges vízben is szaporíthatók legyenek? Néhány tenyésztő beszámolt róla, hogy véletlenül előfordult nála, hogy halai 13 nk-s és pH 7.5-ös vízben is szaporodtak, kb. 60%-os kelési eredménnyel. Mennyire látsz ebben lehetőséget? Nem könnyítené meg ez a hazai tenyésztők munkáját is, csökkentve a fenntartási költségeket, nem bátorítaná ez jobban vásárlásra a hal iránt érdeklődőket is, jó hírét keltve a fajnak az újonnan érdeklődők felé is? 5-10(-20) generáció alatt vajon nem lehetne számottevő eredményt elérni ezen a téren?
Robi